Belépés

Akiket ajánlunk

Legfrisebb kommentek

altAz SSD egy nem túl elterjedt és főleg nem túl olcsó új technológia. Az új kicsit erős kifejezés, mert már jó pár éve létező termék, de mostanában csökkenő ára és növekvő megbízhatósága illetve teljesítménye miatt az otthoni felhasználók is elgondolkodnak rajta. Akik eddig még nem gondoltak rá, illetve akik csak drága, és kicsi adattárolót látnak benne, azok feltétlenül olvassanak tovább!
 
Amit az SSD-ről tudni érdemes
 
A legfontosabb, amit az SSD-ről mindenki tudhat, hogy nem olcsó. Sőt kimondottan drága mulatság. De mit nyújt cserébe az áráért? Lássuk! Az előnyei a winchesterekkel szemben a technológiai különbségekből adódnak: A HDD egy mechanikus adattároló, emiatt lassú. Minden egyes olvasáshoz vagy íráshoz a fejnek előbb be kell pozícionálni a lemez megfelelő helye fölé, majd kezdeni az olvasást. Ezt az időt nevezzük elérési időnek. Maga az olvasás/írás már nem vészesen lassú, de ha sok különféle kis fájlt kell egymás után beolvasni a HDD különböző részeiről, akkor az elérési idők bizony összeadódnak. Ezzel szemben az SSD nem tartalmaz mechanikus alkatrészt, tisztán elektronikai eszköz, nagyon leegyszerűsítve egy nagy és gyors pendrive. Ebből adódóan bármelyik adata ugyanolyan gyorsan olvasható ki. A későbbi táblázatból látható lesz ez számszerűsítve, de nézzük tovább az előnyeit. Következő előnye, hogy keveset fogyaszt, és nem melegszik. Ez persze akkor lesz majd számottevő, ha nagyobb méretekben is kapható lesz, és olcsóbban, mert egy nagy méretű SSD egy notebookban főnyeremény. Az akkuidőt nagymértékben növelheti, viszont jelenleg a méretéhez képest drága. Az SSD-k is hagyományos SATA csatlakozóval felszereltek, tehát bármilyen mai asztali konfigurációba vagy laptopba beépíthetők. Előny még, hogy az eszköz teljesen hangtalan, mivel nincs mozgó alkatrésze. Ez például egy csendes HTPC (kimondottan házimozira, multimédiára szánt számítógép) vagy más célból állandóan üzemelő gép (szerver, NAS) építésekor jön jól.alt
 
Az előnyei után ejtsünk szót a hátrányairól is, mert az is van neki. Az ára nyilvánvaló hátrány, de ez változhat (változik is, csökken, de nem elég gyorsan) Hátránya még, hogy a tárolásra használt memóriacellái idővel elfáradnak, és nem használhatók többé. Ez ugyan a HDD-knél is így van, de egy HDD-t lehet óvni a sérülésektől, túlmelegedéstől, és akkor tovább marad működőképes. Ezzel szemben az SSD-t bárhogy kíméljük, elhasználódik idővel. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy egyik reggel nem lesz adatunk, mivel nem minden cella használódik egy egyszerre, hanem idővel elkezd "fogyni a helyünk" az SSD-ről. Ennek mértéke nem igazán vészes, becslések szerint is több, mint 15év, átlagon felüli használat esetén is, illetve az újabb modellek szoftveres megoldásokat is alkalmaznak a probléma kezelésére.
 
Ami még hozzátartozik a képhez, az a vezérlőchip és a szoftveres háttér, ami az SSD hatékony működtetéséhez járul hozzá. Több nagy cég fejleszt SSD chipeket (Pl. Intel, JMicron, Sandforce)  és a fejlődés a korai eszközökhöz képest elég látványos. Különféle eljárásokat építettek be az újabb chipekbe, amik az SSD élettartamát vagy működését befolyásolják kedvezően.
 
A legfontosabb tudnivaló az összehasonlításhoz
 
altAmit a legfontosabb tisztázni: az SSD nem HDD. A két eszköz nem ugyanarra való. Ez adódik a működésbeli különbségeikből: A HDD lassú, de nagy kapacitású és olcsó hardver, ezért kiválóan alkalmas hosszú távú adattárolásra, kiváltva akár a DVD/CD-re történő archiválást is. Ezzel szemben az SSD egy kicsi, de villámgyors eszköz, ezért előnyeiből akkor profitálhatunk legtöbbet, ha a rendszerünket tároljuk rajta. Minél nagyobbat tudunk megfizetni, annál jobb, mivel egy kisebbre csak a Windows fér el, míg egy nagyobbra a használt programjaink is. Ezt azért fontos tisztázni, mert sokan vélekednek úgy, hogy majd akkor vesznek SSD-t, ha az ára lemegy a HDD-k szintjére, ami sosem fog bekövetkezni. A helyes szerintem, és más szakmai fórumok szerint is, ha a rendszer egy SSD-ről indul, míg adatainkat egy nagyobb HDD-n tároljuk, így ötvözve mindkét technológia előnyeit.
 
Térjünk a tárgyra!
 
Az elméleti bevezető után nézzük, hogy néz ki ez a gyakorlatban. A tesztet magam készítettem, mivel a minap vettem egy SSD-t. Az eszköz a Kingston cég "S" sorozatába tartozik, amit nem tipikus PC-kbe szántak, hanem inkább beágyazott rendszerekbe (pl.: bankautomaták, információs terminálok, stb) Emiatt a sebessége nem kiemelkedő, viszont cserébe az élettartama hosszabb. Az eszköz rendelkezik a TRIM szolgáltatással, tehát nem lassul le idővel sem. A tesztben szándékosan nem csak teljesen új HDD-kkel hasonlítottam össze, hanem különféle életkorúakkal, hogy az eredmények ne legyenek sterilek, mivel nem eladni akarom az SSD-ket, hanem arra voltam kíváncsi, hogy van-e értelme beruházni. A Winchesterek típusa mellett az üzemidejüket is feltüntettem. Lássuk:
 
  1. 2. 3. 4. 5.
Típus SSD HDD HDD HDD HDD
Fizikai méret 2,5" 2,5" 3,5" 2,5" 3,5"
Kapacitás 16 Gb 320 Gb 200 Gb 640 Gb 1000 Gb
Sebesség - 5400 rpm 7200 rpm 5400 rpm 7200 rpm
Gyártó Kingston Toshiba Samsung WD WD
Életkor Új Kb 6 hónapos Kb 3 éves Új Új
 
Az 5. számú HDD a WD Green szériáját erősíti, tehát lassabb az átlag HDD-k nél, cserébe csendesebb és energiatakarékosabb. Ez a számokból is fog látszani. Nézzük a szintetikus olvasási tesztet:
 
AIDA 64 olvasási teszt 1. 2. 3. 4. 5.
Lineális olvasás (Eleje) 163,1 Mb/s 67,5 Mb/s 57,6 Mb/s 92,8 Mb/s 102,6 Mb/s
Lineális olvasás (Közepe) 166,0 Mb/s 52,7 Mb/s 47,2 Mb/s 76,5 Mb/s 81,6 Mb/s
Lineális olvasás (Vége) 165,8 Mb/s 31,1 Mb/s 24,4 Mb/s 43,0 Mb/s 46,7 Mb/s
Véletlenszerű olvasás 221,5 Mb/s 49,3 Mb/s 48,0 Mb/s 60,0 Mb/s 75,5 Mb/s
Bufferelt olvasás 140,0 Mb/s 241,6 Mb/s 182,9 Mb/s 215,7 Mb/s 230,3 Mb/s
Átlagos elérési idő 0,24 ms 17,5 ms 14,79 ms 16,49 ms 14,17 ms
 
A táblázatból látszik, hogy mi az SSD igazi erőssége. A  HDD-k átlagos elérési ideje az 52-szerese az SSD elérési idejének! Ebből rendszerindításkor vagy a programok indításakor profitálhatunk a legtöbbet. Nézzük, mennyi idő alatt indult el ugyanaz a rendszer SSD-ről, illetve a HDD-kről. (A Windows teljesen azonos volt, egy partíciómásoló programmal klónoztam mind az 5 eszközre) Megnéztem még a leállási időt, illetve egy víruskeresést, ami lényegében olvasási tesztnek is felfogható, csak valószerűbb, mint egy tesztprogram eredménye:
 
  1. 2. 3. 4. 5.
Boot-idő 52 s 94 s 91 s 71 s 68 s
Windows leállítás 4 s 12 s 13 s 10 s 10 s
Nod32 - Optimalizált ellenőrzés 333 s 631 s 732 s 583 s 534 s
 
altA valós teszt is alátámasztotta a tesztprogram eredményeit. Jól látszik, hogy a feladatokat a gép átlagosan fele annyi idő alatt hajtotta végre. Ez önmagában nem eget verő, mert többnyire ráérünk megvárni, mire például a windowsunk elindul. Aki így gondolkodik, annak is igaza van. De máshonnan is megközelíthetjük ezt. Mennyibe került az SSD, és mennyibe kerülne egy annyival gyorsabb CPU, memória, stb. amivel ugyanennyit gyorsulna a gépünk? Így nézve megéri a befektetés, mert nem csak a windows indul gyorsabban, hanem minden programunk, játékunk is. A gyorsulás mértéke programonként eltérő, de minden esetben jelentős. Fontos tudni a sebességgel kapcsolatban, hogy a mai HDD-k sebessége már elérte a műszaki korlátokat, tovább már nem emelhető, míg az SSD-k sebessége minden generációval gyorsabb lesz, és mivel nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket, így elméletben közel a memóriák sebességéig gyorsulhatnak idővel. Ez csak jóslat ugyan, de jelentős esély
van rá. 
 
Ami még jelentős, az a másolás, amiben szerepet játszik a meghajtókban lévő átmeneti tároló (cache) mérete is. Természetesen ilyen tesztet is végeztem, de az eredménye nem annyira látványos. A mai winchesterek elég nagy cache-t tartalmaznak (32-64Mb) emiatt a folyamatos másolási sebességük jónak mondható, viszont a tesztalany SSD-nek jóval szerényebb ez a komponense. Azért másolásnál is gyorsabb, de nem hozza a komolyabb SSD-k szintjét (Pl. a Kingston V vagy V+ széria!) 3 féle adatot másoltam, ami a valós életben is előfordul: Nagy fájlokat (x>1gb), ami videó fájl, vagy lemezkép (ISO), majd közepes méretűeket (mp3 x=3-10mb), majd végül nagyon kis fájlokat (512kb-os darabolt ZIP fájlok) Az eredmény elég karcsú lett, átlagosan 15%-al volt csak gyorsabb az SSD még a legújabb HDD-nél is. Tehát emiatt önmagában nem érné meg SSD-t venni. De mivel elég kicsik és drágák, úgysem fogunk rajtuk sok adatot tárolni, inkább a rendszert. Persze a drágább modellek jelentősen gyorsabbak, némelyikük már feszegeti a SATA-II szabvány határait is, de azokhoz nagyon mélyen zsebbe kell nyúlni.
 
altÖsszegezve tehát: Ha aktívan, sokat használjuk a gépünket, sok programmal dolgozunk, vagy csak fontos, hogy a HDD ne lassítsa az egész gépet és a dolgok gyorsan történjenek, akkor érdemes SSD-t vennünk. Egy régebbi konfigurációnál nem lesz olyan drámai a gyorsulás, de egy mai (max 2 éves) gépnél már látványos lesz az eredmény.

Sajnos nincs jogod kommentálni itt.

Napi Humor-Bit

- Hogy hívják a legfelsőbb memóriát?
- U-RAM!

Oldalainkat 52 vendég és 0 tag böngészi